A folyóiratról Magyar Műhely művészeti folyóirat

1962 májusában jelent meg Párizsban a Magyar Műhely című irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat első száma. A lapot az 1956 után Nyugatra kényszerült fiatal művészek alapították az egyetemes magyar kultúra szolgálatában. Alapító szerkesztői – Nagy Pál, Papp Tibor – kezdettől fogva úgy vélték, hogy a magyar irodalom súlypontja Magyarországon van, de irodalmunk határoktól függetlenül egységes, így már az első évfolyamban Magyarországon élő írók is helyet kaptak benne. Céljuk az volt, hogy korrigálják a korabeli magyar irodalom értékskáláját: olyan szerzőket karoltak fel, akik irodalompolitikai okokból marginalizálódtak Magyarországon vagy a környező államokban. Legnehezebb éveikben helyet kapott a lapban Nemes Nagy Ágnes, Hernádi Gyula, Pilinszky János, Mándy Stefánia, Mészöly Miklós stb. A lap különszámokat adott ki Weöres Sándor, Kassák Lajos, Füst Milán, Szentkuthy Miklós, Erdély Miklós, James Joyce, Jacques Derrida tiszteletére, valamint megjelentek tematikus számok is (pl. a francia modern irodalomról). A szerkesztők három feladatot tartottak fontosnak: a folyóirat mellett a Magyar Műhely könyvkiadóként is működött, és évenként-kétévenként találkozókat rendezett. A könyvkiadás elsősorban a legmodernebb magyar irodalmat szolgálta (Weöres Sándor, Erdély Miklós stb.), megjelentetve a Nyugaton élő modern magyar szerzők első kötetét is (Baránszky László, Bakucz József, Vitéz György, Kemenes Géfin László stb.). 1972-től kezdve az évente, kétévente megrendezendő franciaországi vagy ausztriai irodalmi találkozókon az aktuális művészeti témákat vitatták meg az anyaországból, a szomszédos országokból, valamint a Nyugatról érkező résztvevők. Ezek az összejövetelek jelentették az első igazi kapcsolatot a hazai és a külföldi magyar irodalmi közeg között.

1972-től d'Atelier címmel francia nyelvű testvérlapot is megjelentettek, amely a francia irodalmi életben a hozzá kapcsolódó szerzők révén (Jacques Roubaud, Michel Deguy, Bernard Heidsieck, Bruno Montels stb.) jelentős helyet vívott ki magának. 1971-ben a Magyar Műhely szerkesztői Schöffer Miklóssal és Kassák Lajosnéval megalapították a Kassák-díjat, melyet eddig 30 avantgárd művész kapott meg. 1989-ben a lap három ős-szerkesztője (Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor) hazatelepítette a lapot, amely 1990-től kezdve Párizs-Bécs-Budapest megjelöléssel jelent meg, 1996-tól pedig már kizárólag Budapesten. A hazaköltözés együtt járt a szerkesztőség átalakításával és bővítésével. Munkájában a három ős-szerkesztőn kívül részt vett többek között Hegyi Lóránt, Juhász R. József, Kovács Zsolt, Petőcz András, L. Simon László, Somogyi Gyula, Sőrés Zsolt, Székely Ákos, Szombathy Bálint és Tóth Gábor. 1996 decemberétől a lapot Kovács Zsolt, L. Simon László és Sőrés Zsolt vette át, s ők lettek egyben a könyvkiadás vezetői.

A lap támogatója: Nemzeti Kulturális Alap